HOME Határtalanul - 1. nap

Reggel útra kelt a kis csapatunk, s meglepõen gyorsan elértük a határt. Persze nem a képességeink határát, hanem a keleti államszomszédunkét. Sikerült csendet varázsolnunk a buszon, amíg a két határõr végigsétálva begyûjtötte a papírokat, s meglepõen gyorsan végeztek is. Kevesebb, mint félóra alatt már suhantunk is Nagyszalonta felé. Kiszámoltuk, hogy Arany tényleg pont 200 éve született, s most már tudjuk miért is kedvelte a Margit szigetet. Nagyváradon összetalálkozunk az idegenvezetõnkkel, aki pompás sétára invitált bennünket. Kanonok sor, székesegyház, Petõfi park, majd a csodásan felújított fõtér. Az idõ is jó volt, ha a kábé 10 fokot jónak tekinthetjük. A Pazar szecessziós Sas üzletház, szálloda kapcsán azt is megtudtuk, hogy ugyanazok az építészei, mint a szentesi Petõfi Szállónak. Ez azért sokkal jobban néz ki, reméljük egyszer majd a Petõfi is. Mármint a szálló… Haladtunk tova, s kellemes kis emelkedõ után a Király-hágó fogadott bennünket, a környezõ dombokon meg hó… Aztán szerpentin mínuszba, mármint le is ereszkedtünk, s jött Bánffyhunyad, elsõként a "neo roma" stílusban épült cigánypaloták, de náluk stílusban sokkal összeszedettebb a középkori templom… Körösfõn megálltunk, s felgyalogoltunk a dombtetõn lévõ erõdtemplomhoz. A kulcsos bácsira várva havat is leltünk, s rögtön fontos fizikai kísérletekbe kezdtünk, az olvadáspont mérése, gravitáció, lendület megmaradás és egyéb hasonló mélyenszántó természettudományos témakörökben. Na jó, röviden volt egy kis hócsata… A kulcs is megérkezett, s feltárult elõttünk a kis ékszerdoboz templom csodás festett famennyezettel. Énekeltünk is, a lányok szólamvezetésével. Õk elõtte más mûfaji jelleggel már a buszon elkezdték a hangszálak bemelegítését, rögtönzött karaoke party-t rendezve. De tényleg jó volt! Aztán vásárolgattunk is a vásárban sok apró, fontos dolgot, majd irány a kincses Kolozsvár. Felkutattuk a házsongárdi temetõben Kós Károly, Dsida Jenõ és Apáczai Csere János sírját, megnéztük a Bolyai Egyetemet, a középkori várfalakat és a Kolozsvári testvérek (õk egykori híres szobrászok voltak ugyebár) híres Sárkányölõ Szent György szobrának másolatát. Azért a copy-t , mert az eredeti kicsit arrébb, Prágában van. Ezzel a nap el is telt, a szállást gyorsan belaktuk, akárcsak a vacsorát. Bár azt nem belaktuk, hanem azzal jól laktunk. Menü: zöldségleves és rántott husi petrezselymes pityókával. S most készülõdünk az estére, meg a holnapi nagy kalandokra. Egy kis Kolozsvár után irány a sóhivatal helyett a sóbánya meg a Tordai-hasadék. Erdély vigyázz! Jövünk!!!